Összegzés

Gondoltam most már bejelentkezem, hogy mindenki tudja mi történik velem.
Mint tudjátok épp családkeresésben vagyok, mert rematcheltem a host családommal. Most már 6. hete vagyok itt a családnál és majdnem 7 hete Amerikában!Ahogy az orientáción is mondták olyan lesz ez az egy év, mint a hullámvasút!És tényleg így van, egyszer fent egyszer lent!Engem nagyon szép dolgok kötnek a vidámparkhoz, hiszen ott ismertem meg a Szerelmemet és ennek már több mint 4 éve!Viszont a hullámvasutakat sosem szerettem!Túl veszélyesnek találom és nem érzem magamat rajtuk biztonságban!Ez az egész amerikai kaland is olyan, mint a hullámvasút csak más megközelítésből! Itt biztonságban érzem magamat, de egyszer lent vagyok egyszer fent! És ezt úgy kell elképzelni, hogy egy napon belül ez többször is megtörténik velem!
Mikor eldöntöttem hogy ide kijövök nagyon elszánt voltam és tudtam hogy jó lesz, én akartam, bele is vágtam!
Sok mindenre nem gondol az ember mikor ilyenre adja a fejét!Például sokan úgy jövünk ki, hogy azt hisszük itt csak móka lesz és kacagás!De ki kell ábrándítsak mindenkit, hogy ez nem csak erről szól!Itt is helyt kell állni, mint más munkahelyen,mert ez egy munkahely!Egy szuper lehetőség azoknak, akik még sosem jártak ezen a kontinensen és elég bátrak ahhoz hogy egyedül belevágjanak!Nem nagyon tudok olyanokról, akik baráttal,ismerőssel jöttek ki!Ide általában egyedül érkezik az ember és csak magára számíthat az elején!
Ahogy otthonról olvassuk a magyar lányok blogjait azt hihetjük itt minden szép és jó!De azt kell mondjam, hogy itt sem kolbászból van a kerítés! Ahogy nálunk is meg kell mindenért küzdeni úgy  itt is hasonlóan működnek a dolgok! Több szempontból is nehéz feladat itt talpon maradni és sajnos én is túl vagyok már egy mély ponton!Annak örülök hogy nagyjából sikerült kimásszak belőle!Körülbelül az új családkeresés 2.hetében elpattant valami és haza akartam menni!Minden nap azt terveztem hogy mikor melyik géppel mennyiből tudok hazajutni!Furcsa így visszagondolni ezekre a napokra, nem jó érzés úgy itt lenni, hogy bizonytalan minden!Eldöntöttem hogy családot váltok és nem akarok itt maradni többet!Eddig minden oké, gondoltam hipp hopp találok egy új családot és minden rendbe jön. Sajnos ehelyett alig jött néhány email, olyan családok jelentkeztek akik nem voltak a legjobbak számomra!Három család jelentkezett ebbből egy Brooklynból, akik végül mást választottak, egy családról azóta sem tudok mert nem jeleztek vissza. A harmadik családnál voltam is látogatóban, de ne tudjátok meg mi fogadott ott!Kívülről szép kis házikó, szép utca. Becsöngetek és apuka hamar ajtót is nyit. A lakásban a kutyájuk rögtön letámad egy csókkal az arcomon és szívélyesen fogad. Aztán apuka felajánlja hogy menjünk sétálni a kutyával,mert már rég volt kint. Elkezdi mesélni, hogy egy lánya van aki szeret sportolni stb stb. Megemlíti hogy milyen sok lenne a szabadidőm meg hogy a kutyát napi többször ki kell vinni egy körre. Eddig még ok, de aztán bemegyünk a lakásba és ami ott fogadott hát azt nem tudnám úgy leírni hogy el tudjátok képzelni. Több hónapja nincs babysitterük és a takarítónőjük sincs. Az egész ház olyan ijesztő,mint egy horror filmben. A kislány szobája romokban a kutya a szülők ágyán fetreng és fent a 3. szinten lett volna az én szobám,ahol megvetetlen ágy fogadott és egy szoba tele macskaalommal és két macskával,akik birtokba vették a szobát. Lefelé menet apuka észreveszi hogy valami szó szerint bűzlik. Hát a kis szívélyes kutya a nagy szőnyegre végezte el dolgát és apuka pedig átgázolt rajta. Na ezek után 10 percig csak a cipőjét pucolta és a szőnyeget. Sűrű elnézés kérések közepette próbált magyarázkodni, hogy a felesége mondta hogy ne hozzon ide senki amíg nincs rend, meg hogy a kutya rég nem volt kint ezért is van szükségük valakire. Próbáltam leplezni, hogy igazából már mennék is haza, de még aztán mondta üljünk le beszélgetni a részletekről!Na mondom ő most azt hiszi én ide akarok költözni, pedig eszemben sem volt!Aztán megkínált üdítővel, előtte jó alaposan kezet mosott J! Na hát ez a találkozás ha akartuk volna se siekrülhetett volna rosszabbul!Leültünk a nappaliba ahol egy üveg csillár hevert a földön,amit állítólag anyuka próbál összeszerelni…na midnegy…kérdezte hogy akkor tegyem fel a kérdéseimet. Úgyhogy előhúztam a papírt amire kérdések voltak felírva, de mondanom se kell hogy már nem érdekeltek a válaszok csak mentem volna már el onnét. Aztán mondta, hogy megmutatja a vasútállomást, kövessem autóval. A rövid út után elköszöntünk egymástól aztán mondtam, hogy majd jelentkezem. Na persze aznap este megírtam neki, hogy nem én vagyok a megfelelő ember oda és amúgy is még szüksége van rám a mostani családomnak pár hétre. Persze válasz az nem jött tőlük. Nem tudom emlékeztek e az egyik New York-i bejegyzésre mikor a Rockefeller Center tetején voltam és összefutottam velük. Hihetetlen, hogy ekkora városban pont aznap, pont ott összefutok velük!Na ennyit erről a családról!!
Ezek után volt az első mély pontom itt, mert úgy éreztem hogy sosem találok olyan családot amire vágyom. Eddig nem volt honvágyam sem, de akkor már ez is előjött és már abban sem voltam biztos hogy akarok egyáltalán más családot. A mostani családomnál is voltak rossz napjaim a gyerekekkel és arról sem voltam meggyőződve, hogy ez a gyerekfelvigyázás nekem való munka. Nem akartam maradni és csinálni ezt cserébe azért, hogy itt lehetek Amerikában. Mit sem ér az hogy itt vagyok ha nem érzem jól magam!
Nagyon haza akartam menni, alig aludtam azalatt a 3 nap alatt,mert csak forgolódtam és reggel fáradtan ébredtem. Aztán jött a hétvége, voltam New Yorkban és kicsit jobb lett a hangulatom!Ezután jött egyszerre 2 családtól email, hogy érdeklődnek. Az egyik egy stamfordi család 10 perce innen a másik pedig a lengyel család. Mindkét helyen 2-2 gyerek van és szülők dolgoznak. A stamfordi család egy fekete család, ahol a nagyszülők is ott laknak és hétvégére bezséltük meg , hogy elmegyek találkozni velük. Aznap jött képbe a lengyel család, ahol orvosok a szülők és van egy 8 éves fiuk és 10 éves lányuk.
A napokban beszéltem az anyukával Skype-on és nagyon szimpatikus volt. Jót beszélgettünk és nagyjából vázolta a helyzetet, mik lennének a feladataim stb. Ezután kaptam egy essay-t tőlük és fényképeket. Na ezek aztán végképp meggyőztek , hogy nekem ők kellenek. Boston mellett laknak egyébként, szóval szép helyen lennék. Ma fogok beszélni velük videóval, a gyerekek is ott lesznek és ha mindenkinek szimpi vagyok akkor mehet a match. Azt mondták jövőhéten pénteken jár le az ő két hét határidejük és akkortól van rám szükség. Én akármikor mehetnék már,mert eltöltöttem 2 hetet a családomnál. A bostoni családnál még ott van az előző lány, de ha kiköltözik akkor mehetek is.
Tegnap előtt elhatároztam hogy sütök a host családomnak palacsintát és este meg is csináltuk a lányokkal. Én kisütöttem ők megtöltötték csoki és vanília pudinggal, beraktuk egy üvegtálba őket feltekerve, rá puding és be a sütőbe melegedni.Apuka hazajön és kérdi:Renee mit csinált vacsira nekünk felnőtteknek?Mondom semmit ez a vacsi!Mi?Palacsinta?
Aztán mind a 10 ujját megnyalta, dicsérte is és még lopott Carly tanyerjabol is utána!Jozefnek is felre tettem kicsit hagy egyen valami európait!Másnap mondta, hogy milyen sokat hagytam neki, de nagyon fini volt!:)
A kissrác is két pofira tömte előtte meg: mi a vacsi?Valami rendes, mondjuk csirkefalatok?Aztán persze ízlett neki is!
Renee is megkóstolta bár ő nem eszik csak glutén mentes dolgokat,  de neki is ízlett!A kiscsaj meg persze Carly is evett tejszínhabbal a tetején de aztán ott hagyták , mert nem bírták!Lehet már az elején ezzel kellett volna bevágódni náluk!Gondoltam mielőtt elmegyek csinálok nekik valami magyarosat,mert minden este amerikait eszünk.
Elhatároztam hogy heti 2-3 alkalommal futni fogok és meg is tettem az első lépéseket. Múlt héten vettem futócipőt magamnak és felmentem a család otthoni konditermébe futni. Futottam bevezetésnek 3km-t, 30 perc alatt és elégettem 200 kalóriát.Másnapra persze alig bírtam mozogni,meg hajolgatni. Tegnap futottam megint ugyanezt a távot, időt és eléggé jólesett. Annyira hogy kimentem a napra ledőltem a napozóágyra és elaludtam. Tegnap óta elég hideg van itt, de napközben süt a nap és alig várom, hogy kiüljek a napra. Tervezem, hogy kicsit több magyar kaját fogok enni, mert ez az amerikai kaja nagyon hizlal és már unom is. Fogok csinálni paprikás krumplit és kipróbálom a lengyel boltban kapható túróból a túrógombócot.
Ennem kell valami hazait, mert nagyon hiányzik. Csak ezekhez a hozzávalót mind be kell szerezni,mert a család nem tart itthon ilyen dolgokat. Mióta le lettem tiltva a vásárlásról csak az ő hűtőjükből táplálkozom. Ha kell valami akkor szólok anyukának. Hozzáteszem, hogy ez így nem nagyon működik,mert még azt se tudta múltkor eldönteni hogy nekem milyen puding kell a palacsintához. Akkor azt hogy dönti el milyen fűszer kell vagy paprika vagy bármi más.

Visszatérve a mély pontomra még annyit, hogy  örülök hogy jobbra fordultak a dolgok és jelen pillanatban nem akarok még hazamenni, nem tervezek hosszú távra de most úgy érzem adnom kell még egy esélyt magamnak,mert hátha egy új családnál jobb lesz. Aztán még mindig választhatom azt, hogy hazamegyek. Viszont ha hazamegyek már nem gondolhatom meg magamat. És nem tehetem meg azt, hogy hipp hopp hazamegyek. Céljaim voltak ezzel, hogy kijöttem!Sokan támogattak és segítettek abban, hogy kijussak amit ezúton is szeretnék megköszönni!Nagyon hálás vagyok mindenkinek, aki bármilyen módon támogatott, akár anyagilag akár pár jó szóval, segítséggel vagy jó tanáccsal!Köszönöm,tényleg!
Innen üzenem mindenkinek, hogy egyelőre még ne várjanak a reptéren, mert még nem térek haza! Ez az én nagy lehetőségem és túl sok időmbe, pénzembe, bátorságomba, intézkedésembe került hogy kijussak ide. Nem adhatom fel 1,5 hónap után!!Ha ennyi idő után hazamennék akkor minden felesleges volt amit idáig tettem. Alig láttam valamit Amerikából, még nincs itt az ideje, hogy hazamenjek!!Azt nem mondom, hogy egy évig maradok biztosra, de szeretnék minél tovább maradni.Aztán ha mégis haza akarok menni akkor csak a repjegyet kell kifizessem és már mehetek is!De most nem erre gondolok, hanem hogy végre találtam egy családot, akik elég jónak tűnnek és hátha ez valami jó dolognak a kezdete!!!

Puszilok mindenkit!